Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Az uniós vezetők jóváhagyták 2013 gazdasági prioritásait

<p>Roszen Plevneliev, a Bolgár Köztársaság elnöke,<br />Dalia Grybauskaite, Litvánia elnöke és<br />Joseph Muscat máltai miniszterelnök.<br />Roszen Plevneliev és Joseph Muscat első alkalommal<br />vettek részt az Európai Tanács ülésén.</p>
<p>© Európai Unió 2013</p>

Roszen Plevneliev, a Bolgár Köztársaság elnöke,
Dalia Grybauskaite, Litvánia elnöke és
Joseph Muscat máltai miniszterelnök.
Roszen Plevneliev és Joseph Muscat első alkalommal
vettek részt az Európai Tanács ülésén.

© Európai Unió 2013

Az Európai Tanács március 14–15-i ülésén az uniós vezetők jóváhagyták a 2013-ra vonatkozó gazdasági prioritásokat, és stratégiai iránymutatást adtak a tagállamoknak idei költségvetési politikáikhoz és strukturális reformjaikhoz. Ez a feladat az uniós tagállamok féléves szakpolitikai koordinációjának, az ún. európai szemeszternek az egyik lépése.

 

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy az állam- és kormányfők teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a polgárok körében egyre nagyobb méreteket ölt a frusztráció, sőt a kétségbeesés, és azzal, hogy a közvélemény is élénk vitát folytat a kérdésről. „Jól tudjuk azt is, hogy nem létezik könnyű megoldás e problémára. A válságból az egyetlen kiutat az jelenti, ha továbbra is annak kiváltó okait kezeljük. A tárgyalóasztalnál határozott egyetértés alakult ki e tekintetben”.

 

Az állam-, illetve kormányfők jóváhagyták az alábbi öt uniós gazdaságpolitikai prioritást:

 
  • differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció,
  • a gazdaságba irányuló rendes hiteláramlás helyreállítása,
  • a növekedés és a versenyképesség előmozdítása,
  • a munkanélküliség problémájának kezelése,
  • a közigazgatás korszerűsítése

 

 

Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a fiatalok foglalkoztatásának támogatására, valamint a növekedés és a versenyképesség fokozására különösen fontos feladatként kell tekinteni.

 

Iránymutatások a tagállamok számára

 

Az európai szemeszter keretében követett eljárás során a tagállamoknak az Európai Tanács által adott iránymutatásokat figyelembe véve el kell készíteniük a 2013. évi strukturális reformjaik és költségvetési politikáik tervezetét.

 

A költségvetési politikákkal kapcsolatban az Európai Tanács rámutatott, hogy „differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidációra” van szükség.

 

A kiadásokra és a bevételekre vonatkozó tagállami intézkedéseknek, és köztük a célzott rövid távú intézkedéseknek fel kell lendíteniük a növekedést, és segíteniük kell a munkahelyteremtést – főként a fiatalok foglalkoztatását.

 

Az Európai Tanács megerősítette, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy összeegyeztessék a közpénzből finanszírozott termelőberuházásokat és a költségvetési fegyelmet.

 

Az állam-, illetve kormányfők olyan strukturális reformok végrehajtására szólítottak fel, amelyek segítségével előmozdítható a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség, valamint rámutattak, hogy szükség van a makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára is.

 

A legfontosabb strukturális reformok között az Európai Tanács külön megemlítette, hogy az adóterhek átcsoportosításával csökkenteni kell az élőmunka terheit, továbbá javítani kell az adóbehajtás hatékonyságát és kezelni kell az adócsalás problémáját.

 

A növekedés és a foglalkoztatás szempontjából legfontosabb területek

 

Az Európai Tanács rámutatott, hogy a növekedés és a foglalkoztatás fellendítése szempontjából három terület játszik különösen fontos szerepet:

 

  • A munkanélküliség, ezen belül is főként a fiatalok körében tapasztalt munkanélküliség kezelése napjaink legjelentősebb társadalmi kihívását jelenti. 2014 januárjától a tervek szerint teljesen működésbe lép az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, és emellett a strukturális alapból származó pénzeszközöket is fel lehet használni a fiatalkori munkanélküliséggel szembeni küzdelemre. Az állam-, illetve kormányfők szorgalmazták az ifjúsági garancia rendszerének mielőbbi alkalmazását is. E rendszer célja, hogy a fiatalok az állásuk elveszítését követően gyorsan munkát kapjanak vagy képzésben részesüljenek.

 

  • Az egységes piac változatlanul a növekedés és a foglalkoztatás egyik legerősebb motorja. Az Európai Tanács ezért azt ajánlotta, hogy a jogalkotók késedelem nélkül zárják le az első egységes piaci intézkedéscsomagba tartozó javaslatokkal kapcsolatos munkát. Erre a feladatra elsődleges prioritásként kell tekinteni, főleg a számvitellel, a szakmai képesítésekkel, a közbeszerzéssel, a munkavállalók kiküldetésével és az elektronikus azonosítással/az elektronikus aláírással kapcsolatos kulcsfontosságú javaslatok esetében.

 

  • További lépésekre van szükség ahhoz, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt csökkenjenek a bürokratikus terhek. A tagállamoknak és a Bizottságnak elő kell mozdítaniuk az intelligens szabályozást, és ennek során különös hangsúlyt kell fektetniük a kkv-k igényeire. A Bizottság meg fogja határozni azokat a szabályozási területeket és jogszabályokat, amelyek esetében a legnagyobb mértékben lehet egyszerűsíteni a szabályokat és csökkenteni a szabályozásból eredő költségeket.

 

Az EU 2012-ben az uniós strukturális alapokból 16 milliárd euró fel nem használt összeget csoportosított át az ifjúsági munkanélküliség által leginkább sújtott országok támogatására. Ez az összeg csaknem 800 000 fiatal és 55 000 kisvállalkozás számára jelentett segítséget Unió-szerte.

 

Hogyan tovább?

 

Az európai szemeszter során követett eljárás szerint következő lépésként a tagállamok az Európai Tanács által adott iránymutatásokat figyelembe véve elkészítik a 2013. évi strukturális reformjaik és költségvetési politikáik tervezetét.

 

E terveket a nemzeti reformprogramok, valamint az euróövezeti tagállamok esetében a stabilitási, a többi tagállam esetében pedig a konvergenciaprogramok fogják tartalmazni. A tagállamok benyújtják e dokumentumokat a Bizottságnak, az pedig áprilisban elvégzi a tervek vizsgálatát.

 

A Bizottság értékeli a terveket, és ajánlásokat fogalmaz meg az egyes országok számára. Ezeket az ajánlásokat az Európai Tanács a júniusi ülésén fogja jóváhagyni. A koordinációs ciklus végül az ajánlások végrehajtásának értékelésével zárul.
 

 

Lásd még:

 

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen    Nem


Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?