Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált. Elnöke Herman Van Rompuy.
Az alábbiakban az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke (a Lisszaboni Szerződés első része) alapján megválaszolunk néhány kérdést az Európai Tanáccsal és annak feladataival kapcsolatban.
Mi az Európai Tanács feladata?
Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat.
Kik az Európai Tanács tagjai?
Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse.
Milyen gyakran ülésezik?
Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik.
Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze.
Hogyan hozza meg döntéseit?
Az Európai Tanács általában konszenzussal dönt. Bizonyos esetekben egyhangúlag vagy minősített többséggel hoz határozatot, a Szerződésben foglaltaktól függően.
Hogyan választja meg elnökét? Mennyi időre szól az elnök megbízatása?
Az Európai Tanács minősített többséggel választja meg elnökét. Megbízatása két és fél évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható.
Az Európai Tanács üléseire általában Brüsszelben, a Justus Lipsius épületben kerül sor. Munkáját a Tanács Főtitkársága segíti.
Az Európai Tanács rövid története
Az Európai Tanácsot 1974-ben hozták létre az állam-, illetve kormányfők közötti megbeszélések nem hivatalos fórumaként. Rövid időn belül olyan testületté vált, amely valamennyi uniós tevékenységi területen célkitűzéseket határoz meg az Unió számára és iránymutatást ad e célok eléréséhez. Hivatalos státusszal az 1992. évi Maastrichti Szerződés óta rendelkezik, amelynek értelmében feladata, hogy lendületet adjon az Unió fejlődésének és általános politikai iránymutatást nyújtson. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Unió hét intézményének egyike.
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (Lisszaboni Szerződés) (pdf)
 |
Az állam-, illetve kormányfők informális találkozója
Az elnökség sajtótájékoztatója
2009. november 19., csütörtök
Lejátszás
|
 |
Az állam-, illetve kormányfők informális találkozója
Közös fotózás
2009. november 19., csütörtök
Lejátszás
|
 |
Tájékoztató az Európai Tanács elnökéről
PDF, 2 oldal, 240Kb
(hu)
|
 |
Tájékoztató az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéről
PDF, 2 oldal, 240Kb
(hu)
|
 |
Az Európai Tanács eljárási szabályzata (hu)
|
|
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (hu)
|
|
A Lisszaboni Szerződés végrehajtása (en) (fr)
|
|
HÁTTÉR, A Lisszaboni Szerződés hatása a Bel- és Igazságügyi Tanács (IB Tanács) munkájára: Több együttdöntési eljárás és új munkastruktúrák (hu) / egyéb nyelvi változatok
|
|
HÁTTÉR, A Lisszaboni Szerződés (en) (fr)
|